
Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)
A hangafélék családjába tartozó, a nyirkos, savas talajú erdőket kedvelő cserje. Gyümölcsét már a történelem előtti idők óta fogyasztják, azonban az orvostudomány először a XVI. században említi. Észak-Európából származik, hazánkban az északi és a nyugati hegyvidékeinek erdeiben is megterem, igaz, csak ritkán. Az apró bogyók rengeteg értékes anyagot tartalmaznak: flavonoidokat (pl: antocianidint), A-, B-, és C-vitamint, cukrokat (kvercetin, katechin), pektint, valamint cseranyagok, savak (pl: tannin), króm és mangánvegyületeket. Kiemelkedően magas a kálium tartalma. Van benne továbbá kálcium, vas, magnézium, mangán, cink, kén és foszfor. A vadon élő áfonya termésének tápértéke nagyobb a kiskertekben termesztettekénél. Az áfonya kivonatos formában gyógyszertárakban kapható.

A hatás az áfonyában lévő magas szintű növényi eredetű kémiai vegyületeknek – antioxidánsoknak – köszönhető. A kísérletet laboratóriumi patkányokon végezték. A kutatók a fekete áfonya hatását tanulmányozták, melyet a patkányok ételébe kevertek, egy részének alacsony zsírtartalmú étrendbe, másiknak magas zsírtartalmúba. Sok összehasonlítást végeztek a teszt diétát alkalmazó és az áfonyát nem evő patkányok között. Az összes patkány olyan tenyésztett fajta, akik hajlamosak a túlzott elhízásra.
Lazacszeletek áfonyával