A közép-európai színházi szomszédolás jegyében, a február a szlovén kultúráé a Békés Megyei Jókai Színházban: a világhírű író, Drago Jančar Hallstatt című művét, Merő Béla állította színpadra. Ennek apropóján hívták közönségtalálkozóra az érdeklődőket pénteken, a teátrum vigadó termébe. A Herder-díjas íróval - Gállos Orsolya fordító közreműködésével - Merő Béla rendező beszélgetett.
Drago Jančar a legismertebb szlovén prózaírók egyike, 1948-ban született Mariborban. A jelentős szlovén és nemzetközi díjak birtokosa Ljubjanában él, a Slovenska matica szerkesztőjeként könyvkiadói tevékenységet folytat. Művei csaknem valamennyi európai nyelven megjelentek, hazánkban a legtöbbet fordított szlovén szerző. Elbeszélő művészetének, drámáinak és esszéinek központi témája az egyén sorsa és a történelem, az egyén és a totális hatalom között feszülő ellentét. „ Az az irodalom, amit én művelek, soha nem hipotetikus, hanem mindig tényeken alapul. Az életben optimista vagyok, a kevésbé optimista lényem az irodalomban nyilvánul meg. Mindazonáltal a legsúlyosabb történések után is hagyok egy kis fénysugarat: ezt a Hallstattban is látni fogják. " A kortárs problematikát előszeretettel helyezi történelmi díszletek közé, ami a jelentést függetleníti a naptári időtől. Jančar felfogása azért szimpatikus, mert nem dobja a szemétdombra azt a történelmi tapasztalatot, amelyet az egykor volt közép-európai modell felhalmozott. „Ez a térség valamikor együtt lüktetett, de a 20. század drótkerítésekkel és aknamezőkkel szabdalta széjjel. A kulturális különbözőség, meg a gazdasági és törvényhozási egység jegyében zajló élet egyszer már élhető volt ezen a tájon. Talán a sorsközösség okán az összefogás újra reálissá válhat Közép-Európában." Egyébként nem árt tudni, hogy a jogász végzettségű író-szerkesztőt az 1970-es évek Jugoszláviájának Szlovén Szocialista Köztársaságában mint másként gondolkodót be is börtönözték.
Kellemes meglepetése az estnek, amikor Merő Béla, Jančar „Szarajevó ostromáról" című nagyszabású esszéjéből olvas fel részletet, mely a Jelenkor tavaly áprilisi lapszámában jelent meg.
Az ankét további részében a Hallstatt című drámáról folyt a diskurzus. Az író művének helyszínét egy nyugat ausztriai kisvárosba helyezte, amely híres sóbányáiról, valamint a kelta kor nyomait viselő úgynevezett hallstatti kultúráról. A napjainkban egy földalatti tárnában játszódó történetben Habilis, a régészprofesszor azt igyekszik bebizonyítani, hogy nagyszerűbb felfedező, mint elődei. Megszállottan dolgozik azon, hogy világhírűvé tegye ásatását, hogy elhomályosítsa keltákat kutató elődeinek dicsőségét. Ide érkezik meg Honza a csavargó, aki mind zavarba ejtőbb kérdéseket tesz fel a professzornak és munkatársnőinek. Az ásatás értelmére, vagyis a csontok valódi eredetére vonatkozó tapintatlan kérdései, beilleszkedésre alkalmatlan életformája, és tervszerűtlen lényének kisugárzása megrendíti Habilis professzor tekintélyét. A mű érdekessége, hogy az író saját magát is beleírta, és időről időre utalások formájában megjelenik a darabban, sőt a szereplők számára akár világossá is válhat, hogy ők tulajdonképpen egy színdarab szereplői.
„Szenvedélyekkel teli és a provokációtól vissza nem rettenő rendezés" - méltatja Merő munkáját az író. „Olyan erő hatja át az előadást, hogy végig valóságosnak éreztem, amit láttam. Merő Bélával közös a lelkünk és a gondolkodásmódunk is. Remélem a darab végén a nézők is azt kérdezik majd, mint a hősöm Honza: Vajon álmodtuk mindezt?..."
A családias hangulatú irodalmi est, mely nagy sikert aratott a közönség körében, kötetlen beszélgetéssel és dedikálással zárult. Külön köszönet illeti Gállos Orsolyát, hogy Drago Jančar gondolatait pontosan, árnyaltan és nagyon jó ritmusban adta vissza. A furcsa hangulatú drámát egy hónapon keresztül tekinthetik meg az érdeklődők a Stúdiószínházban, a következő irodalmi összejövetelre pedig február 22-én kerül sor, amikor Lányi András író, filozófus lesz a teátrum és a Körös Irodalmi Társaság vendége.
Forrás: Békés Megyei Jókai Színház
-szkv-
