Békéscsaba

A tizedes (nő) meg a többiek

A tizedes (nő) meg a többiek
Míg Angliában például attól válhat vonzóvá a ,,gyengébb nem” számára a katonaság, hogy még az esetleges mellplasztikai műtétjüket is fedezi a honvédelmi tárca, addig nálunk más motiválja a lányokat, aszszonyokat az ,,angyalbőrbe” bújásra.
Vannak, akik kalandvágyból jelentkeznek a honvédségbe, másokat pedig a munkanélküliség sodor e nem éppen nőies foglalkozás közelébe. A katonalányoknak, hasonlóan a férfiakhoz, komoly fizikai követelményeknek is meg kell felelniük. A hölgyek azonban ,,állják a sarat”. Napjainkban, országos szinten, a katonák 10-12 százaléka nő, akiknek karrierje jelenleg meglehetősen behatárolt. Magyarországon mindössze nyolc ezredesnő szolgál. Dandártábornokká, vezérőrnaggyá, hadseregtábornokká válni egyelőre csak álom lehet egy katonanő számára...

A fürjesi radarszázadban sem számít már ,,fehér hollónak” a női katona, akit férfi munkatársai hamar befogadnak.

— Hozzánk is egyre több hölgy kerül, ma már több tízes létszámban szolgálnak. Katonáink mintegy tíz-tizenöt százaléka nő, akik katonaként, illetve közalkalmazottként dolgoznak, a mi nagy örömünkre — mondta Gulyás László őrnagy, a fürjesi század parancsnoka.

— Korábban élt az a mondás, hogy a katonaság nem leánynevelde, ezzel azt is kifejezték, hogy a katonaság kemény dolog, nem nőknek való foglalatosság. Mikor dőlt le ez a képzeletbeli fal?

— Korábban is dolgoztak a seregben hölgyek, azonban tömegesen a rendszerváltozás után, vagyis a kilencvenes évektől jelentkeztek a lányok, asszonyok a hadseregbe.

— Mennyiben változtatta meg a fürjesi század életét a hölgyek megjelenése?

— Mentálisan és az infrastruktúra tekintetében is változtatnunk kellett. A hölgyek számára külön szociális létesítményeket, mosdót, öltözőt, kellett kialakítani. Amióta itt vannak köztünk a hölgyek, azóta mi, férfiak, jobban odafigyelünk, hogy mit mondunk és hogyan. Összegezve, jótékony hatást gyakorol ránk a lányok, asszonyok jelenléte.

— Milyen katonák a nők?

— Precízek, pontosak, kreatívak. Szeretek a hölgyekkel együtt dolgozni.

— Itt Fürjesen milyen munkakörben dolgoznak?

— Elsősorban adminisztratív munkakörben, többségük számítógépes feladatot lát el. Természetesen a hadsereg lehetőséget teremt az előrelépésre. Ha van a hölgyekben ambíció, kitartás és támogató a családi hátterük is, akkor lépésről lépésre feljebb kerülhetnek a ranglétrán — fogalmazott Gulyás őrnagy.

Aki olyannak képzeli el a katonalányokat, mint akik ,,férfit nyeltek”, nagyon téved. A katonalányok, -asszonyok igazi nők, kedvesek, nőiesek, csak éppen a hivatásuk megköveteli az angyalbőrt.

Jambrik Éva tizedes 2001 decemberében öltötte magára a ,,bakaruhát”.

— Véletlenül kerültem a seregbe. Először polgári alkalmazott voltam, majd megszűnt a munkaköröm és kértem, hogy szerződéses katona lehessek. Nem bántam meg, hogy egyenruhás katona lettem. Befogadtak, szeretnek, jó a társaság, szeretem a munkámat.

— Mi a feladata?

— Szerződéses kommendáns vagyok, feladatom a szabályok betarttatása a kapuszolgálatnál, illetve a katonák eligazítása.

— Gondolom, férfi katonákat kell eligazítania. Hogyan fogadták, hogy egy nő mondja meg, mit tegyenek?

— A sorállományúak eleinte furcsállják, aztán megszokják. Előfordult, hogy valaki nem akart szót fogadni, de a viselkedésemmel tudatosítottam, hogy én is katona vagyok, a parancsot pedig teljesíteni kell.

— Törékeny termetű, halk szavú hölgy. Hogyan éri el, hogy teljesítsék a fiúk a parancsot?

— Határozott fellépéssel, ha szükséges, erélyes hanggal.

— Az elöljárói tesznek különbséget a férfi és a női katonák között?

— Nem, a nemünk miatt nem jár semmilyen engedmény vagy juttatás. A követelmény mindenben ugyanaz, mint a férfiak esetében. Katonák vagyunk mindannyian, csak a civil életben számít, ki a férfi és ki a nő.

Fábián Klára őrmester tudatosan készült a katonapályára, 2000-ben végzett Budapesten a tiszthelyettes-képzőben.

— Főleg a kalandvágy vezetett erre a pályára. Kicsit más a katonaélet, mint amilyennek képzeltem, de nagyon megszerettem a hivatásomat.

— Milyennek képzelte a katonaságot?

— Olyannak, mint a filmekben. Kalandosnak, sok-sok menetgyakorlattal, alakizással. Ez végül is megvan, de nem olyan mértékben, mint szeretném. Jó lenne, ha több igazán katonás feladatom lenne...

— E helyett mi a munkája a században?

— Adminisztrációval foglalkozom, raktári készleteket tartok nyilván.

— A férfi katonákkal könnyen megtalálta a hangot?

— A többségükkel igen, bár találkoztam olyan férfi katonákkal is, akik nem veszik jó néven a nők jelenlétét a seregben.

— A környezete mit szólt hozzá, hogy ilyen férfiasnak tartott foglalkozást választott, nem pedig óvó néni vagy tanító néni vált Önből?

— Mi tagadás, meglepődtek, de mindenben támogattak. Egyébként a párom is katona, ugyanitt dolgozik, csak más beosztásban, úgyhogy nálunk ez már igazán nem kérdés.

— Meddig szeretne feljutni a ranglétrán?

— Ameddig csak lehet. Ha igyekszik az ember és tanul, akkor sikerülhet előbbre lépnem.

Geigerné Molnár Mónika törzsőrmester öccse értetlenkedve fogadta, amikor nővére bejelentette, katonaruhát ölt és az egészségügyi szolgálatnál dolgozik.

— Öcsém akkor sorkatona volt, ezért nem díjazta az ötletet, a család többi tagja azonban támogatott, vagyis miért ne vágtam volna bele?!

— Gondolom, a gépfegyverrel a nőknek is ugyanúgy meg kell tanulniuk bánni, mint a férfiaknak.

— Rendszeresen járunk lövészetre, nagyon oda kell figyelni, hiszen éles lőszerrel gyakorlunk. Amikor tanultuk a használatát, még üres tárral gyakoroltuk, így aztán fogalmam sem volt arról, hogy mire készüljek fel, ha már ,,nem babra megy a játék”. A férfi katonák azonban igyekeztek felkészíteni bennünket az éles lövészetre. Minket nőket az is érdekelt, hogy vajon mekkorát üt a géppuska tusa lövéskor. Ha helyesen tartja az ember a fegyvert, akkor ki lehet ezt is bírni!

— A férfi katonák éreztetik Önnel, hogy a gyengébbik nemhez tartozik?

— Ez változó. Inkább az újoncokkal fordul elő. A segélyhelyre mindig jönnek valamilyen apró problémával. Vannak, akik kerülgetik a forró kását, megpróbálnak udvarolni. Könnyű őket ,,leszerelni”, mindössze érzékeltetni kell, hogy átlépték a határt.

Szabó Mónika törzsőrmester, szakaszparancsnok-helyettes. Talán az ő munkája a ,,legkatonásabb”. Fábián Klárához hasonlóan ő is a katonaéletre készült, katonai szakközépiskolában tanult tovább.

— A családban már volt katona, de nem ezért lettem én is az. Mindig is fiús típus voltam, civilben, az öltözködésemben is inkább a sportos stílust választom, nem a nőieset. El sem tudnám képzelni, hogy ne katonaként dolgozzak, hanem valamilyen civil foglalkozásom legyen. Szeretem a rendet és a fegyelmet. Később szeretnék főiskolára menni, akkor lehet még tiszt is belőlem.

— Ha lejár a munkaideje, akkor is megmarad a katonás stílusa?

— A családom szerint igen — meséli nevetve a törzsőrmesternő. — Sokszor megkapom, hogy nem a seregben vagyunk, hanem otthon, jó lenne, ha egy kicsit pihennék és nem osztogatnám a parancsot! Persze, nem haragszanak érte, hiszen ők is tudják, hogy a szokás nagy hatalom az élet bármely területén!

Békés Megyei hírlap